
Avagy idegen akarat általam való végrehajtása
Vannak tulajdonságok, amiket ugyan észreveszek másokban, de valahogy nem zavar.
Amikor ilyet felfedezek, akkor meglepődök, hogy miért van bennem ekkor egyetértés, hiszen alapból hadakozok minden "manipuláció" ellen?
Valójában rá kellett jönnöm, hogy igen, bennem is ott van a készség erre a remek emberi vívmányra. :)
Igen, igen, nem vagyok mentes attól, ha valamit el akarok érni, akkor megragadok alkalmakat arra, hogy embereket manipuláljak azért, hogy az események úgy alakuljanak, ahogy az nekem tetszene.
Ezt korábban nagyon tudatosan cselekedtem. :) Mármint abban voltam tudatos, hogy tudtam, hogy mit akarok elérni bizonyos esetekben, és ahhoz felhasználtam a környezetem "segítségét". (Persze ezt csak én nevezem segítségnek, hiszen erre senkit nem kértem meg. ;))
A tudatosság fogalma mára erősen átalakult, így most másképpen látom korábbi önmagam, de attól még nem vethetem le akkori késztetéseim, és az eredmény érdekében elkövetett apró kis trükkjeim.
Azt gondolom, hogy még mindig használom ezt a tulajdonságom, viszont nagy a különbség azzal, hogy már nem én akarom a dolgok menetét irányítani, csak egy kicsit besegítek. :))
Na jó, komolyra fordítva a szót, valójában ma már nem keresem azokat az alkalmakat, lehetőségeket, hogy ilyen módszerrel irányítsam a történéseket az életemben.
Hagyom, hogy úgy alakuljon minden, ahogy alakulni akar, így sokkal könnyebb "irányítani" azt a kevés történést, amivel még találkozom. :)
Mert ha én nem vagyok ott az akaratommal, akkor valahogy a történések is mennek a maguk útján, azaz problémamentesen.
Amikor ilyet felfedezek, akkor meglepődök, hogy miért van bennem ekkor egyetértés, hiszen alapból hadakozok minden "manipuláció" ellen?
Valójában rá kellett jönnöm, hogy igen, bennem is ott van a készség erre a remek emberi vívmányra. :)
Igen, igen, nem vagyok mentes attól, ha valamit el akarok érni, akkor megragadok alkalmakat arra, hogy embereket manipuláljak azért, hogy az események úgy alakuljanak, ahogy az nekem tetszene.
Ezt korábban nagyon tudatosan cselekedtem. :) Mármint abban voltam tudatos, hogy tudtam, hogy mit akarok elérni bizonyos esetekben, és ahhoz felhasználtam a környezetem "segítségét". (Persze ezt csak én nevezem segítségnek, hiszen erre senkit nem kértem meg. ;))
A tudatosság fogalma mára erősen átalakult, így most másképpen látom korábbi önmagam, de attól még nem vethetem le akkori késztetéseim, és az eredmény érdekében elkövetett apró kis trükkjeim.
Azt gondolom, hogy még mindig használom ezt a tulajdonságom, viszont nagy a különbség azzal, hogy már nem én akarom a dolgok menetét irányítani, csak egy kicsit besegítek. :))
Na jó, komolyra fordítva a szót, valójában ma már nem keresem azokat az alkalmakat, lehetőségeket, hogy ilyen módszerrel irányítsam a történéseket az életemben.
Hagyom, hogy úgy alakuljon minden, ahogy alakulni akar, így sokkal könnyebb "irányítani" azt a kevés történést, amivel még találkozom. :)
Mert ha én nem vagyok ott az akaratommal, akkor valahogy a történések is mennek a maguk útján, azaz problémamentesen.